ami vallásos és profán egyszerre. Felemelő, de egyes elemeiben nagyon is földhözragadt. A vallásos tölteten túl, szokások, kultúrák találkozóhelye is.
A szeptember 8-hoz legközelebb eső hétvége a búcsú szokásos ideje, vagyis idén, szeptember negyedike és ötödike volt. A csatkai búcsút látni kell, mert hitbéli elkötelezettségtől függetlenül élményt ad az odalátogatóknak. Már csak azért is, mert a falu csodálatos környezetben fekszik. Az időjárás most nem a búcsújárók oldalán állt.
Egy kis történelem
Búcsújáró hellyé a Szentkút tette a települést. Vizének csodálatos gyógyító erőt tulajdonítanak. Az 1850-es években figyelt fel a kút gyógyító hatásáról szóló hírekre az akkori súri plébános. Így emlékeznek róla a feljegyzések "a fiatal pagonyban fekvő, négy hatalmas ősrégi bükkfától körülvett kút bámulatosan gyorsan gyógyítja" az egyes betegségeket. A régi iratok úgy mondják, a Mária forrás vize 1883-ban tett először csodát, adta vissza egy vak fiúnak a látását.
A dombtetőn álló kápolnát, egy Csöbönyei József nevű zarándok, gyűjtésből építtette 1862-ben. A benne lévő Szűz Mária szobornak igazi textil ruhája van, többféle. Az ünnepi alkalmaknak megfelelően öltöztetik fel.
2004 óta két kápolna áll az erdő csendjében. A régi mellé, ekkor építették meg a magyarországi cigányság zarándok kápolnáját, mivel a romák is nagy számban zarándokolnak el minden évben a Mária napi búcsúra Csatkára. Itt helyezték el azt a keresztet, amit akkor áldott meg II. János Pál pápa, amikor 2003-ban fogadta az Országos Cigány Önkormányzat által vezetett 180 fős delegációt. Az összefogással épült kis kápolna, 2007. szeptember 8-tól II. János Pál nevét viseli.
Vallásos és profán
Ezen a két napon, a Bakonyalja minden útja Csatkára vezet. A környező településeken kocsisorok robognak át, akkora a jövés-menés, mint csúcsforgalom idején, a Nagykörúton.
A domboldal úgy fest, mint egy bevásárlóközpont parkolója a karácsonyi vásár kellős közepén. Mercedesek, Audik, VW-k, Ladák, az egyik évben egy óriási, amerikai rendszámú hófehér Cadillac is állt a sorban. A buszok nemcsak az országhatárokon belülről, hanem kívülről is jönnek, romákat és nem romákat hoznak a csatkai búcsúra. Előfordult már, hogy egy időre elapadt a híres forrás vize, olyan sokan merítettek belőle kannákba, üvegekbe, műanyagflakonokba.
A kegytárgyárusoknál méter magas, karvastagságnyi gyertyák tízezrekért, árammal működő, a diszkók fényeffektjeihez hasonlóan csillogó, Jézust ábrázoló képek, szobrok. Vallásos irodalom. Az árusok közül sokan a hetvenes évektől járnak a csatkai búcsúba. Már hetekkel előbb lefoglalják, s napokkal előbb őrzik a kápolnához legközelebb eső helyeket.
Van itt minden más is: szőnyeg, függöny, lábas, fazék, gyerekjáték, sokféle édesség.
A sátraknál szól a zene, gyros, sült kolbász és pecsenyeillat, bográcsban rotyogó gulyás. Éhen nem marad senki, az árakat nem illik firtatni. A búcsúra érkező romák elegánsak, a fiatal lányok közül sokan estélyiben (régebben, vagy talán még ma is, itt találnak párra), a kisfiúkon is mellényes öltöny. És arany minden mennyiségben. Karkötők, láncok, fülbevalók – soha nem látott nagyságban és szélességben.
Az ünnep elmúltával, hétfőn megtörténik a nagytakarítás. Tonna számra hordják el a kukákba, vagy csak úgy szétdobált szemetet. Ezt követően ismét csend borul a helyre, a hatalmas fák felett csak a szél zúgása, lenn pedig a Szentkút csobogása hallatszik majd.
Csatka névjegye: Komárom-Esztergom megye délnyugati részén, gyönyörű környezetben fekszik. 1326-ban szól először írásos emlék a létezéséről. Lakóinak száma a KSH 2010. január elsejei adata szerint 255.