Bájosan meghitt kis hazánkban - avagy hidrogeológiailag píszí kifejezéssel élve, itten a lavór alján - vannak szerencsétlen sorsú palánták, kiket a tőlük független politikai történések negatívan diszkrimináltak az évek során. Avagy akad-e még jóérzésű ember, aki a szegfűt állásfoglalástól mentesen képes ajándékozni vagy kapni, pusztán mert szép?
Bezony.
Pedig a szegfűfélék (Carylophyllaceae) népes kis családjában igazán jámbor és szerény magaviseletű zöldségek is meghúzódnak, s talán nem hat túlzottan szélsőségesnek, ha a kollektív bűnösség elvének elutasítását mint alapelvet kiterjesztjük a növények országára is. Megjegyzem, a prokarióták esetében általában nem állok a keretek bővítésének pártján, de ez egy másik, sokkal szomorúbb történet. A család, magam ízlése szerint megkockáztatom, az egész szegfűvirágú (Caryophyllales) nemzetség egyik legkedvesebb tagja a már nevében is elbűvölő hangzású olocsány csillaghúr (Stellaria holostea).
A Kárpát-medence (ld. a lavór) gyertyános-tölgyeseiben, keveretlen tölgyeseiben sünöket, ízlés szerint napfürdőző huszonéves leányokat lesve viszonylag gyakorta futhatunk össze hősünkkel. Mindig magányos, bókoló virágai jól reprezentálják a gondos nevelés életen áthúzódó hatásait, hiszen egy szerény úrihölgy az egyedül töltött évek ellenére sem keseredhet el annyira, hogy udvariasságát elveszítse.
Az olocsány csillaghúr megjelenésére a visszafogott elegancia és a mértéktartó báj jellemző. Fényesre sikált, hószín szirmai osztottak, ezért az öt szirom tíznek tetszik. Ár alakú, keresztben átellenes levelei ép szélűek, s a növényke egészében tekintve is felettébb takaros. Kellemes látványa sokakat (ld. barbarosz) arra sarkall, kis csokrétát szedjenek belőle. Habár nem védett, leszakítva hamar elhervad, e tekintetben az ibolyával (Viola odorata) rokon. Mindkét növényt csak rendkívül csökkent értelmű entitások képesek leszaggatni (megkockáztatom, egy sarki csérnek is több esze van ennél). Általánosságban is a balkáni jogrendszerek súlyos hiányosságát jelzi, hogy mindeddig nem került be a Büntető Törvénykönyvbe háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés terhe mellett az alábbi mondat tartalmi vagy formai idézésének tilalma bármely szövegkörnyezetben:
"Azért szeretem a vágott/szedett virágot, mert egy kis ÉLETET visz a lakásba."
Halmozott büntetésként mindenképp javasolnám, az ezen mondtatot komolyan gondolók életük minden további névnapján döglött egereket kapjanak szépen becsomagolva ajándékul, esetleg dunsztos üvegben szörnyhalált halt, rothadó cserebogarakat.
Amúgy ha én méh lennék, csak ilyet ennék.
