szerintem a hosszú is jó

@Budai Hella: kösz. Még majd a Lovarda is sorra kerül. Egyedülálló építmény a 23 méteres fesztávolságával.

@Milfajt Ferkó: Láttad a Ménesgazda című filmet? Ha igen, érdekelne a véleményed, mi a filmbéli ménes (és gondozóinak) valóságos története. Nem a kitelepítésekre gondolok, hanem, hogy volt-e ilyen ménes, amelybe a II.vh-t túlélő katonai lovakat gyűjtötték egybe, s ha volt ilyen, hol volt az?

@efes: Igen láttam, de nem most, hanem még régen. Azt sajnos, nem tudom, hogy a valóságban volt-e, s ha igen, hol ilyen ménes.
Talán ZődMarci kolléga tud nekünk segíteni. Majd a neten is megpróbálok kutatni.
Ezt találtam egyelőre:
www.freeweb.hu/nobilitas/vegh_hendikep.html

@Milfajt Ferkó: Jó a linkelt cikk, köszi, én alapból Bábolnára tippeltem, de így Kisbér is lehet. Az a polémia lényege, hogy helyileg hol lehetett a filmbéli ménes (persze, film és valóság, ugye), mert a film végén disszidáltak a kitelepített katonák.

@efes: Tőkeletesen értem, mi a polémia lényege, hol volt-e, s ha igen, hol a valóságban az a bizonyos filmbéli ménes.

Annyiban tudok momentán segíteni, hogy a regényből idézem a helyszínt:

"A méntelep helyén azelőtt uradalom volt, ahonnan Mohorra gazdasági kisvasút jár. A magtár előtt hurkot rajzol, és egy zöttyenős váltóval önmagába kapcsolódik vissza a sínpár, a legelőn nyílegyenesen vág át, csak Mohor határában fordul egyet, hogy a szélső házakat elérve, a Vörös Hadsereg utcán haladjon tovább. Ezen az egykori Szalmás utcán a göbbenőket már rég nem szalmával töltik fel, de a köves út két oldalán megmaradt a szabadon hagyott egyvágányú sínpár, és a templom mellett, az Iskola közön kicsúszik a házak közül, aztán végcéljánál, a Mohoron kívül épült állomáson, a rámpa tövében újabb hurkot vetve indul a saját nyomán visszafelé, a gazdaságba.

Ezt a déli határon fekvő megyét a külfölddel a háború előtt (mikor még nem volt drótakadállyal és aknamezővel lezárva a határ) a MÁV vonalai kötötték össze, és az állomásokra bekígyózó uradalmi gazdasági vasutak akár a hajszálerek, úgy szőtték át a környéket, fel Mohácsig."

Most már engem is izgat a dolog. Megkérdezem a témában jártas ismerősöket.

@Milfajt Ferkó: Engem éppen a filmvégi disszidálás miatt izgat a dolog. Akkor a jugók éppen láncoskutyák voltak, így mehettek arra is, csak az zavar össze, hogy a filmben pedig a vasfüggönyön szöktek át.

@efes: ez már akár a rendező alkotói szabadságába tartozhat.

mek.oszk.hu/02500/02536/02536.htm

A regényben lelőtték, vagy elkapták őket, nem mentek sehová.

@Milfajt Ferkó: Mezőhegyesre tippelek, de ennek jobban utána kell nézni,. Sánta Ferenc a Húsz órát terepezés után írta, méghozzá az Alfeőd kellős közepén is járt, mégis dunántúlias nekem a levegője és tényleg, nem is érdemes konkrét forrásvidéke után járni. Szerintem valóságmontázs. (Ez lényeges is volt.. és én is jó módszernek tartom, hogy a később a valóságfeltáróktól erőltetett konkréthely konkrétnév utca házszám helyett ilyen -eredetileg egyébképnt politikaióvatos- nem beazonosítható, de éppen ezért nagyobb, általános (nem általánosító ító ító.. hanem) tágabban is érvényes bevilágítást adjon..