Az egész ebben a posztban kezdődött, egy ártatlan kérdéssel:
Holly Wood 2010.08.25. 07:10:11
@Dupla: és milyen retikül volt nálad a találkozón? :))
Retikül nélkül érkeztem, mert a meghívó emailben benne volt, hogy feleséget/menyasszonyt/barátnőt illetve a szebbik nemnek férjet/vőlegényt/pasit hozni nem ajánlott, sőt tilos is.
Ebből én rögtön tudtam, hogy a 15 évvel ezelőőti kamasz-szerelmeket meg kóbor numerákat fogjuk feleleveníteni (Aztán másnap jól letagadni. Semmi különös drágám, tudod, páran gennyesre keresték magukat, páran lezüllöttek, de a többség húzza az igát, és robotol valami kizsákmányoló cégnek)
Szóval retikült azt nem vittem, de óvszert igen. Koradélután érkeztem a városba, foglaltam egy kétágyast egy nem túl drága, de azért mégis jónevű szállodában. Később kiderült, hogy mindenki ugyanolyan ár/érték aránypárok mentén gondolkodva választotta ugyanezt a szállodát.
A vacsora előtt és alatt a kötelező jópofizás, némi rongyrázás, és a jajjdeszép gyerekekkel, kiskutyával és déltengeri nyaralások képeivel teletömött fotóalbumok körbepasszolgatása. Vacsora után szabadon választott mennyiségű, minőségű és töménységű alkoholtartalmú italok fogyasztása, diszkrét sírvavígadás, és a (többnyire) ellenkező nemű résztvevők szexuális kiváncsiságának felkeltése. Némi táncnak álcázott petting egy Dolce Gabbanával meg egy tarisznyás neohippivel. Neohippi emlékezetem szerint öt évvel ezelőtt is odaadóan fuvolázott. Jó lenne gerincre vágni. Majd meglátjuk.
A társaság lassan fogy. Először eltűnnek azok, akik sietnek haza a családhoz, illetve akik egyágyast vettek ki a hotelban. Aztán eltünnek azok a párok, akik jól egymásra találtak, nem óhajtanak paráználkodni, mert ők ketten tényleg de nagyon szerelmesek voltak egymásba igen régen, és most romantikáznak, meg nosztalgiáznak.
Egy LouisVuitton sírva-kacagva követeli, hogy valaki dugja meg. LongJohnJani haverom derékonkapja a hippitarisznyát, és elindul a hotel irányába. Hippitarisznyától még kapok egy mosolyt, egy puszit, és tudatja velem, hogy C'est la vie, talán majd máskor. Mire a szobánk ajtajait nyitogatjuk a kártyáinkkal, addigra LouisVuitton eljut odáig, hogy aki MOST nem dugja meg, az mind impotens buzi! Most LongJohnJani mondja a Hippitarisznyának, hogy Szeláví béjbi!, Várj, sietek! Hippitarisznya rámmosolyog, én vissza. Bekísérem a szobámba az egyik DKNY-t (lehet, hogy kínai, de kit érdekel. manapság az a hamisítvány, ami nem kínai), Udvariasan megengedem neki, hogy befoglalja egy időre a fürdőt, addig én kimegyek egy pipára.
Hippitarisznya sietve, de azért mesterien lepippant, aztán esztelen tempójú vetkőzés után egy közös zuhany. Mire LongJohn megunja a LouisVuitton partit, addigra én a kis DKNY-nek mesélem, hogy nem érdekel, hogy az elmúlt évtizedek alatt felszedett néhány kilót, és a szeme most is olyan tündéri, mint 17-éves korában. Amikor már kezdünk belemelegedni a svédtornába, hirtelen megáll, és nekem szegezi a kérdést: Nincs kedved négyesben? A másik DKNY meg a Medve beszállnának.
Hülye ez a nő, ezt miért nem az elején kérdi? Medve egy tapló paraszt, de a másik DKNY nyagyon fincsi lenne. Igazi kis teltkarcsú baba. Nem, nem dagadt tehén, aki teltkarcsúnak hazudtatja magát a környezetével, hanem igazán formás, gömbölyű ahol kell (lehet, hogy egy kis szilikon is van a dologban, de nem érdekel) Jöjjenek csak!
Leszáll rólam, kotorász egy kicsit a telefon után, majd tárcsáz. Másik DKNY sír: Akkora paraszt ez a medve! Hiába mondtam neki, hogy nem megy a mélytorok. Aztán felháborodott, amikor lehánytam, és most itthagyott. Undorodom magamtól, undorodom az egésztől Kár volt eljönni. Még szerencse, hogy a férjem nem tudja, nem látja. (őszintének tűnő zokogásroham) Ő legalább szeret engem!
Amikor végre abbahagyja a vigasztalhatatlan DKNY vígasztalását, csörren a Nokia, és Medve kérdi szokásos modorában: Nem jöttök baszod? Hülye kurva lehányt (tudom) Aztán még neki állt feljebb, hogy bunkó vagyok. (hallottam, vele beszéltem az előbb, most sír) Most mondd meg, bunkó vagyok én? Minek akar grupizni az ilyen amatőr, aki még szopni sem tud? (Nem vagy bunkó Mackópofa! Férfi vagy! Mindjárt megyünk.) Az jó, leakasztottam Pradat. Totál kinyírta azt a hülye részeg GallérosTomit, és most fel van húzva, mint a vekker.
Mondom neki, hogy a Prada nekem nem éri meg, mert Medve tényleg egy paraszt. Azért egy gyors menetben még benne van. Nem akar így itthagyni, de látszik rajta, hogy unja kicsit (nagyon) és már repülne a MackóPofához.
Amikor elmegy, (nem úgy, hanem a Medve szobájába) akkor eszembe jut a másik DKNY. A teltkarcsú hányós. Elindulok a folyosón, behallgatózok néhány szobába, és megtalálom. Tulajdonképpen szerencsém van. Nyitva az ajtó, kopogás nélkül be tudok menni.
Tényleg randán összehányta az ágyat. Most a másik, még tiszta ágyon zokog embriópózba csavarodva. Megijed amikor meglát. Mondom neki, hogy hallottam mi történt, és sajnálom. Közben nyitom az ablakot, és a szoba közepére rángatom az ágyneműt. Nem azért, hogy a szobalánynak reggel kevesebb dolga legyen, hanem csak úgy megszokásból Lehányt ágyat le kell húzni és kész. Mellé ülök, megfogom a kezét, és megnyugtatom, hogy nem akarok tőle semmit, csak itt iszonyat szag van, jöjjön át hozzám, a másik ágyam üres.
Feláll, belémkarol, hozzámbújik, és jön. Hagyom, hogy egyedül zuhanyozzon. Aztán viszek neki törölközőt, és amikor rácsavarom a testére, összeér az arcunk egy pillanatra. Lefektetem az érintetlen ágyra, megyek, zuhagyzok egyet én is azért a másik DKNY alaposan összemaszatolta a hasam alját.
Kérdi, hogy kicsit nem ülnék-e mellé. (dehogynem) Dugni nem akar velem, de olyan jó, hogy én emberszámba veszem. (lehet mégis Medvéhez kellett volna menni, nem olyan rossz az a Prada) Beszélgetünk, fogja a kezem, és én közben elveszítem az érdeklődésemet. Már tényleg nem akarom meghágni, átengedem magam a problémáinak. Mindig is szerettek a nők lelki szemetesnek használni.
Reggel úgy ébredek, hogy egymásba gabalyodva szuszogunk. Aludtunk egymás mellett, mint két kisgyerek, akik eltévedtek az erdőben. Kigobozom a végtagjainkat. Nem tudom eldönteni, hogy még alszik-e, vagy már ébred. Talán Ő sem tudja. Felkapnék egy nadrágot, meg egy pólót, hogy leszaladjak megnézni milyen a hangulat a reggelizők közt.
A meglepetéstől majdnem lepadlózok. Úgy tűnik, elfelejtettem zárni az ajtót. Most itt fekszik az alaposan kicsinált LouisVuitton. Bazdmeg, ezek a tetük behozták hozzám. Még szerencse, hogy kifelé menet becsukták az ajtót, nem úgy, mint én. Hülye állat vagyok, de szerencsés. Idehozhatták volna az összehányt ágyneműt is, csupán viccből. Nézek körül a szobában, és találok egy rózsaszín gurulós bőröndöt (biztos a teltkarcsú DKNY bőröndje lesz) meg mellette egy apró kupac ruhát (Tuti a DKNY bőröndje, megismerem a tegnapi ruháját). Aztán a diszkréten horkoló LouisVuitton ágya alatt egy felismerhetetlen kupacba halmozva ruhák, vibrátorok, samponosflakon, egy párducmintás bilincs. Bazdmeg, ez nagyon készült :D És meg is kapta rendesen :D
Felébresztem mindkettőt. Pakolgatunk, rendbeszedjük egymást, öltözködünk, és megyünk. A szállodai reggelit kihagyjuk. Beszélgetésből kiderül, hogy én és a teltkarcsú vonattal jöttünk, LouisVuitton kocsival. Mindhárman pesten lakunk. Illetve csak a teltkarcsú lakik Zuglóban, tehát Ő tényleg pesti, én óbudai vagyok, LouisVuitton meg Máriaremetén lakik. Felajánlja, hogy hazavisz minket, a teltkarcsú szabódna, én finoman bokánrúgom, és megcsókolom. Állunk összeborulva, LouisVuitton megértően mosolyog, és továbblépdel, hogy diszkrét távolságba kerüljön tőlünk, de azért ne hagyjon magunkra. Mondom a teltkarcsúnak, hogy ne hülyéskedjen, jöjjön velünk. Értem én, hogy izé meg hozé, de higyje már el, hogy nem gáz elfogadni egy ilyen fuvart.
Hazafelé az autópályán hallgatunk. A Saab csendesen gurul, én meg nem értem, hogy egy ilyen éjszaka után, ilyen másnapos fejjel LouisVuitton hogy a picsába tud vezetni. Engem házhoz visz, de a teltkarcsú kiszáll velem együtt, hogy neki itt már jó lesz, nem kell miatta átvergődni a túloldalra, menjen csak vissza Remetére. Villamosra száll, húzza maga után a ronda rózsaszín bőröndöt. Jó lett volna megdugni. Mindegy, neki férje van, nekem feleségem, és úgysem találkozunk legalább újabb öt évig. Ő nem fogja elmesélni otthon a félresikerült mélytorkost, én meg nem fogom elmesélni a sietős HippiTarisznyát, és az unatkozós másik DKNY-t. Az élet megy tovább.
Hát ilyen retikülök voltak nálam az osztálytalálkozón.
