Friss topikok

Nemrég olvastam egy cikket Nápolyról egy női magazinban, ami itt-ott pontatlannak tűnt számomra, így arra gondoltam, megírom, én mit és hogyan láttam Nápolyban és környékén.
Fapados járattal utaztunk, hátizsákos turistaként, szállásunk pedig egy, a kikötő közvetlen közelében lévő, egyszerű, de korrekt hostelben volt. A reptérről első utunk a központi pályaudvarra vezetett, ahol beszereztük a Campania Artecard-ot. A három napos változat, akkor 25 euróba került (most 27), és igen bőségesen megtérülő befektetésnek bizonyult. Tartozik hozzá egy 3 napos tömegközlekedési jegy, amely a helyi buszoktól a Circumvesuviana társaság vonatain át Campania tartomány helyközi buszjárataiig mindenre érvényes, így például Amalfiba is ezzel utaztunk, de erről később. Van a csomagban egy másik kártya is, amely az első két felkeresett múzeumba ingyenes belépést, a többibe jelentős kedvezményt biztosít.
 
Szóval zsebünkben a kártyával nyakunkba vettük a várost. Nápoly tényleg olyan, mint azt a filmek alapján elképzeli az ember. Nyüzsgő, hangos, kissé kopottas, tényleg minden autó össze van törve, a robogók életveszélyes manőverekkel cikáznak az autók között, és mindenhol ruhák száradnak a szűk sikátorok fölött kifeszített köteleken. Amikor egy ilyen helyen fotóztunk, meg is jegyezte egy idős helyi hölgy, hogy „caratteristico”!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Három nap alatt mindent nem lehetséges megnézni, ezért inkább benyomásokat gyűjtöttünk. Jártunk a Dómban, aminek, talán kevesek tudják, magyar vonatkozása is van, itt temették el Nagy Lajos király öccsét, Endrét. Ha figyelmesek vagyunk, megtalálhatjuk a márványtábláját.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Felkerestük a Villa Floridiana csodás parkját, a Castel Sant’Elmo melletti Certosa e Museo San Martino-t, gyönyörködtünk a tenger és a Vezúv látványában. Megnéztük a Galleria Umberto-t is, kár, hogy ez utóbbi fénye mára már nem a régi, az üzletek egy része bezárt, elköltözött, de az épület maga így is gyönyörű.
 
Nápoly számos múzeuma közül feltétlenül érdemes felkeresni a Museo Archeologico Nazionale-t, mert itt őriznek számos olyan kincset, melyek Pompei és Herculaneum feltárásakor kerültek elő.  Jó kis előtanulmány Pompei felfedezése előtt. A cikkíróval ellentétben egyáltalán nem találtuk porosnak és lepukkantnak, inkább csak soknak egyszeri látogatásra.  Minden esetre a „kis ember nagy bottal jár” mondás egészen új megvilágításba került az egyik teremben. Mi különösen szerencsések voltunk, mert épp egy egyiptomi kiállítás vendégeskedett ott akkor, így azt is megnézhettük.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Másnap korán keltünk. Érdemes időben lemenni a kikötőbe, mert igen nagy, több társaság is közlekedtet járatokat, és bizony nem mindegy mennyiért utazhatunk Capri szigetére. Mi a Caremar hajóját választottuk. Capri szigete leginkább a Grotta Azzurra-ról, a Kék barlangról nevezetes, a legtöbb turista befizet egy sétahajóra, megnézi a barlangot, és már indul is vissza. A barlang egy érdekes természeti jelenségnek köszönheti hírnevét, a Nap vízen keresztül világítja meg, így kapja különleges kékes fényét. Tekintve, hogy januárban a Nap nem éri a szigetnek ezt a részét, tulajdonképp a jelenséget ilyenkor alig látni. A kikötőben a turistahajókon kívül választhatjuk valamelyik helyi erő motorcsónakját is, ami kicsit többe kerül, mi azonban öten utaztunk, így Chiro, a helyi halász mellett döntöttünk. Ő az egész sziget körül körbevitt minket, megmutatta a Fehér és a Zöld barlangokat, áthajóztunk a Faraglioni sziklák alatt, és mivel egyik útitársunk beszélt olaszul, sok mindent megtudtunk a szigetről. Chiro elvitt minket a Kék barlang bejáratához, ahol megszemléltük a sorban állókat, akik egyesével, egy csónakban fekve, egy kifeszített lánc mentén húzzák be magukat a barlang igencsak szűk bejáratán.
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mi ezt kihagytuk, inkább elbúcsúztunk a halászunktól, majd buszra váltottunk, és megnéztük Anacaprit. Ez a szigetnek a kevésbé zsúfolt fele, januárban különösen csöndes, szerencsére a Barbarossa étterem nyitva volt. Itt isteni pizzát ebédeltünk, desszertként pedig megkóstoltuk a Torta Caprese nevű helyi specialitást, amit azóta itthon is gyakran készítek. Minden nagyon finom volt, bár kicsit árnyalta a képet, hogy nem kérdeztünk rá előre az ajánlott bor árára (15 euro volt). Hiába, így jár az, aki a helyi kalózkapitányról elnevezett pizzériában nem elég óvatos. Az 1000 lépcső, mely a kikötőbe vezet, segített ledolgozni a kalóriákat.
 
Capri másik fele az elegánsabb üdülőhely. Itt nincs sok látványosság azoknak, akik nem kíváncsiak a méregdrága divatüzletek kirakataira (szerintem a küszöböket sem lehet átlépni platina hitelkártya nélkül), ezért mi tovább gyalogoltunk a Villa Jovis romjai felé. Hiába, ezek a régi rómaiak tudtak élni! Augustus és Tiberius császárnak volt ízlése, amikor Capri szigetét választották lakóhelyül.
 
Utolsó napunkon Pompei és a Vezúv volt a terv. A Circumvesuviana vonatával utaztunk Pompeibe. Itt azonnal kiderült, hogy az időjárás cserbenhagyott minket. A Vezúvra ugyanis felhős időben nem lehet feljutni. Az állomáson érdemes megérdeklődni, mi a helyzet, kedvesen segítenek, webkamerával figyelik az időjárási viszonyokat. Így délelőtt annyit sétáltunk Pompei romjai között, amennyit csak bírtunk. Megtaláltuk például a Faun házát is, melyből sok tárgyat láttunk korábban az archelológiai múzeumban. A Campania kártya ide is érvényes, így a 11 eurós jegy helyett, a külön a kártyásoknak fenntartott ablaknál vehettük át a 0 eurós belépőt és a térképeket. Délután Sorrentoba vonatoztunk, ahonnan buszjárat indul (pontosan igazodva a vonat érkezéséhez) az Amalfi partra. Bár nagyon kevés időt tölthettünk Amalfiban, maga az utazás is, végig a tengerparton, fantasztikus élmény. Kávé, fagyi, a kötelező Limoncello likőr begyűjtése, és sajnos irány vissza a nápolyi reptérre.
 
Csodás élmény volt, januárban is 18 Celsius fok, mindenhol terméstől roskadozó citrom- és narancsfák, finomabbnál finomabb pizzák és borok, csodás látnivalók. Mivel 3 nap nagyon kevés, az ember nem is tudja melyik, ujjába harapjon, hiszen végül lemaradtunk a vulkánmászásról, és Sorrentóba is épp csak beugrottunk, úgyhogy van miért visszatérni. Ha valaki most indul, csak a legkényelmesebb cipőjét vigye, a többi nem számít!

Címkék: utazás nápoly itália

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tartalmaskor.blog.hu/api/trackback/id/tr942195272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.08.03. 13:26:12

Én egy hosszabb utazás részeként jártam Nápolyban, maga a város nem tett rám különösebb benyomást, a St.Elmo erődről jól mutat, az tény. De jobban mutat a Vezúvról, bár onnan nem látszódik a Vezúv. :) A szűk utcákon keresztbelógó ruhák a kötelező turistafotók, nekem is van néhány. :) Amúgy fuldoklik a város a szemétben, legalábbis akkor, hernyós gyerek annak a tér közepén lövi be magát, amelyiket az a gyönyörű árkádsor szegélyez, mi csak drukkoltunk neki, ne ez legyen az 'arany'. Capri viszont kihagyhatatlan, mi gyalog jártuk be, körbe az egész szigetet, hát az tényleg rendben van. Sorrento messziről szép, belülről Siófok-alsó, csak 10-szer drágábban. Mint gasztrobloggertől kérdem: az aranjito megvolt? Az a kis töltött rántott rizses cucc? Na ez a legjobb.
Mi nem voltunk Pompeiben, mert azt mondták, az túl turistás, helyette viszont Herculaneumot jártuk be.
Itt van néhány kép: picasaweb.google.hu/efesba/DLolaszVulkNtRa200807260809?feat=directlink

chilii · http://chilii.blog.hu 2010.08.03. 15:16:06

@efes: ez csak egy kis kiruccanás volt, ismerőseink szóltak, hogy van nagyon olcsó repjegy, így belevágtunk. Télen nem olyan zsúfolt, és akkor még nem volt ez a szemetes maffiás mizéria, de azért egy nap nekünk is elég volt. Capri tényleg mesés volt még januárban is, nekem viszont az Amalfi part tetszett nagyon, azt szeretném egyszer tüzetesebben is végigjárni.
Az a kis töltött rizsgombóc kirántva? Finom, de egyébként azt olvastam róla, hogy az sziciliai specialitás.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.08.03. 19:05:29

@chilii: az arancino, igen alapvetően szicíliai, de caprin ettük a legjobbat, nem messze attól a főtérszerűségtől, egy ilyen talponállóban. Nápolytól délre sok helyen kapni: mi ettünk paradicsomos-darálthúsost, spenótos-sajtosat, valamilyen tejszínesgombásat, zöldséges-meglepően csípőset, mind nagyon finom volt. És nyáron, délben egy ilyen arancino tökéletes ebéd.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.08.03. 19:35:48

Ja, igen, a limoncello. Attól nem jó berúgni. Mi megtettük, egyik idióta útitársunknak köszönhetően, az egyik kempingben betoltunk néhány üveggel, a másnap i-szo-nyú volt. Soha többet.

Budai Hella · http://holgyekorome.blog.hu/ 2010.08.03. 22:49:31

ide nagyon elmennék én is, szuper lehetett a januári tavasz

magyar-magyar szótár 2010.08.04. 06:06:04

A kisemberek nagybottal, mintha mécsesek is lennének...

@Budai Hella: Január, de északabbra Itália a muskátlis-ablakos februárban az igazán alkalmas utazásra

Capri kedvenc íróm Gorkij kedvenc szigete is volt, de még nem láttam (nem ízleltem a levegőjét), ám belekukkantottam párszor egy pocsék (túrisztmarketinges) olasz szappanoperába (az ilyesmit, mint a Bájvaccsokat, télen veszik föl, ferdeszögben világít a nap, pompás képek...) csak a látványért...

Budai Hella · http://holgyekorome.blog.hu/ 2010.08.04. 07:15:22

@magyar-magyar szótár: hát ez az - nekem maradnak az egyre forróbb nyarak, amikor nem lehet délre utazni, pedig el tudnám képzelni, a telet az ember Amalfiban húzza ki

chilii · http://chilii.blog.hu 2010.08.04. 09:25:40

@magyar-magyar szótár: egy kisebb termet is megtöltötenek az erotikus darabok a múzeumban ;)

egyszer csak azért bámultam végig egy gagyi francia sorozatot a tévében, mert Bora Borán és Papeete szigetén forgatták :)

chilii · http://chilii.blog.hu 2010.08.04. 09:52:35

@Budai Hella: az volt hihetetlen, hogy amíg mi élveztük a meleget, addig a helyiek úgy be voltak öltözve, mint az eszkimók :)

Dupla (törölt) · http://tartalmaskor.blog.hu/ 2010.08.04. 11:41:21

Ez az eszkimó effekt ismerős, de nekem itthonról.

Néhány éve egy skót fickó az A38 hajón bulizott a haverokkal, és sokadik sör után fogadásból ugrott egy fejest a Dunába, és átúszott a túlpartra. November volt.
Mire félúthoz ért, addigra tucatnyian riasztottak mentőt/tűzoltót/rendőrt, mert mindenki fixre vette, hogy ilyen hideg időben csakis öngyilkosok ugrálnak a habok közé. Fáztam ahogy ránéztem a nedves testére, a skót fickó meg csak állt ott egy szál klottban, és próbálta elmagyarázni a vizirendőrnek, hogy semmi bűn, Ő csak úszott, mert meleg az idő, és kellemes a víz.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.08.04. 11:47:01

@chilii: A nagy meleget legjobban tetőtől talpig beöltözve lehet elviselni. Az arabok se véletlenül vannak úgy bebugyolálva állandóan. Kedvenc jelenetem, amikor a Holt-tenger jordániai partján aszalódtunk az árnyékban, 45 fokban, kinn a napon pedig két arab srác kötött norvégmintás pulóverben és sapkában sertepertélte a homokot, bár erősen belassulva. (Aztán off: dermesztő volt látni, ahogy egyszercsak a szemközti területről -talán Jerikóból?- hirtelen egy klasszikus és vészterhes gombafelhő szállt fel. Kisvártatva jött a robbanás hangja is. A két srác szemében ekkor valami nagyon sötét fény csillant meg...)

chilii · http://chilii.blog.hu 2010.08.04. 21:13:00

@efes: na ezt nem próbáltuk! :) egyébként nekem fura volt, valamiért azt hittem savanykás íze is van, de mint kiderült koránt sem. annak amit hazahoztunk, a java része is különböző ételekben kötött ki.

chilii · http://chilii.blog.hu 2010.08.04. 21:14:26

@Dupla: pár napja járt itt az öcsém egyik barátja Ausztráliából. a barátnője nem értette, hogy mi magyarok ilyen hidegben hogyan tudunk fagyizni :)

chilii · http://chilii.blog.hu 2010.08.04. 21:16:52

@efes: oké, de mi januárban voltunk ott. amíg nálunk mínusz 10 fokban is ki van a lányoknak mindene a csípőnadrágból, az ottaniak plusz 18 fokban is harisnyában, vastag dzsekiben jártak :)
süti beállítások módosítása