Nem én találtam ki ezt a kissé fellengzősen hangzó címet. Ez az új típusú (már hatodik éve bevezetett) irodalom érettségi egyik témaköre.
A tétel kijelölése során elég nagy szabadságot kapok, sokféle témából választhatnék: irodalom a filmvásznon, krimi, sci-fi, bármilyen bestseller, dalszöveg, mítosz, mese stb. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha az érettségi modernizálása mellett a tananyagtartalmat, tanterveket is megújították volna, de sajnos nem ez történt. Minden maradt a régiben: a 9. évfolyamosok olvashatják (a teljesség igénye nélkül) az Odüsszeiát (vagy annak néhány részletét), az Antigonét, Vergiliust, Ovidiust, Catullust, bekukkanhatnak Dante Poklába, Shakespeare és Moliére világába, ezután persze várja őket a régi magyar irodalom. A 10. évfolyam is igazi bölcsészképzésben részesül: a felvilágosodástól a romantika korának végéig mindenen végigrághatnák magukat. A többi évfolyamot már nem is sorolom. Mindeközben muszáj műközpontú elemzésre tanítanunk őket, hiszen az írásbeli érettségin ismeretlen írók, költők műveit kellene értelmezniük, s ez másképp nem lehetséges. Ezek után mikor is kellene foglakoznunk részletesen a címben említett határterületekkel (esetleg a témakörökben szintén szereplő regionális kultúrával, nem beszélve a kortárs irodalomról, amelyre néhány óránál több ilyen körülmények között nem is juthat, az is csak a 12. évfolyam végén)?!
Az érettségit adó középiskolák tömegessé válásával olyan gyerekeket kell 4 év tananyagán, majd az érettségin átlökdösni, akik – többségükben - amikor bekerülnek nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyekre a fenti készségeket, képességeket, konkrét tudásanyagot rá lehetne építeni. (A legújabb felmérések szerint a 15 évesek 23%-a gyakorlatilag nem tud olvasni.)
Az új érettségit sokan túl könnyűnek tartják, ez részben igaz is, mert elégségesre, bármely szocializált, „iskolakompatibilis” tanuló teljesítheti. De mivel az érettségi ily módon tömegessé vált, nagy kérdés, hogy mire megy egy nem túl motivált gyerek az elégséges bizonyítványával?
Az új rendszer más kérdéseket is felvet. Ezek közül a legfontosabb: nem kellene-e a tananyagtartalmat a vizsgarendszerhez igazítani, és mondjuk Zrínyit, Balassit az első éves bölcsészekre hagyni?

A szerkesztő utólagos kotnyeleskedése: Egy példa határterületre: Mark Knopfler Sailing to Philadelphia című száma szövegében költői dal és Thomas Pynchon nálunk még kiadatlan [Mason & Dickson Vonal] c. regényére utal...