a torony érdekes de mi a baj a mobillal?

@Budai Hella: a torony azért érdekes, mert nem ronda fém, hanem a tájba illően szép fa. Kellemesebb látvány, mintha egy rakás vasat bámulna az ember.

A mobiltelefon körüli felhajtás, divat a fogyasztói társadalom jellemző példája. Vegyél mindig újat, amiben még több kütyü van. Lassan már a telefonálás funkció csak mellékes.

Más: felületességre szoktatja az embert és használatának az etikettjét is kevesen tartják be. Színházban, moziban csörgő telefon. Tanácskozások közben telefonálók, kirohangálók. Velem beszél, de felveszi a telefont és várakoztat, s ha megkérem, kapcsolja ki, mert az én időm IS drága, megvan sértődve.

Ízléstelennek tartom, amikor buszon, villamoson üzleti dolgokról, munkáról beszélnek, pláne, ha személyes ügyeket tárgyalnak meg mások füle hallatára.

Kutatások igazolják, hogy pl. a koncentrációs képességet is befolyásolja, ha munka közben telefonhívás, vagy email zökkenti ki az embert.

@Milfajt Ferkó: a felhajtás szerintem csak az első években volt, most már úgy látom, még a gyerekek sincsenek felajzva a legújabb modellektől, a felnőttek végképp
lehessen vele telefonálni, és kész
és az etikettjét is megtanulták már a legtöbben, évek óta nem hallottam szinházban vagy vizsgán megcsörrenő mobilt
a villamoson történő telefon - és ha az ember egy családtaggal utazik, vagy egy baráttal? vele is szokott beszélgetni, azt is hallhatja, aki nagyon fülel
szerintem zseniális dolog, engem már számtalanszor kímélt meg több óra idegeskedéstől, amikor egy családtag elakadt valahol, és odaszólt, hogy semmi baj, csak ez vagy az van, majd jövök

@Budai Hella: akkor úgy látszik, vidéken még más a módi.

A nagyon fülel még rendben is lenne, de nem is kell nagyon fülelni, hogy hallja az ember :)

asszem mi leszünk Hellával az urbánus tagozat, de a mobilt én is zseniális találmánynak tartom... a hangosan telefonálókat én sem szeretem, de az a tapasztalatom, ezek amúgy a mellettük ülővel is éppúgy ordítva beszélnek, nem csak telefonon... biztos szlávok, ez van...

amúgy a naturális anyagokért lelkesedőket mindig megkérdezem: ugye tudod, hogy az a mobiltorony egy immáron halott fa? baromi természetes, bár nekem a természetes az,a melyik él, gyökeredzik a földben és levelei vannak... ez meg egy növényi tetem...

mitől naturálisabb akkor ez, mint egy acéloszlop?

bocsi, de lekaszabolt növényzet tekintetében kicsit szélsőséges a véleményem. Nem vagyok hippi meg ilyenek, nem okoz lelkiismeret-furdalást, hogy meg kell ennem egy röfit mondjuk, de feleslegesen nem szeertem, ha öljük az élő dolgokat. Attól egyenesen a falnak megyek, aki vágott virágot visz be a lakásba, hogy egy kis "természetet csempésszen" be. Az ilyeneknek szoktam összefogdosni az ablakközből 15-20 legyet és dunsztosban odaadni neki szülinapra... nesze, természet...

@vészmadár (pica pica): mellesleg: mi a ronda a fémben?:)

Hát...

Én most kicsit áruló leszek, és részben átállok az urbánus tagozat pártjára.

Azért csak részben, mert mobilokat én sem szeretm. Persze van nekem is, és használom is, de a nagy felhajtás még most is tart... nemcsak vidéken, itt Budapesten is. Csak most már nem az a felhajtás lényege, hogy 'Nézzed öcsém, az enyém milyen jó!' hanem inkább az, hogy 'Nem dobod még el azt a tavalyi vacakot?' És tényleg cserélni kell elég sürün. Enyém most két éves, és lassan vezetékessé minősítem, mert iszonyú gyakran kell tölteni.

Oszlop dolgában viszont jogos a kérdés: Manapság, amikor a hulladékpapír ára az egekbe szökik, amikor már nem csak a zöldek rínak, hogy jajj, ne vágjunk ki több fát Amazóniában, hanem a gyárak is kezdik érezni, hogy fékezni kell, mert nem folytatható tovább a szabadrablás... szóval manapság kissé pazarlónak tűnik fát használni egy adótorony megépítéséhez.

A Pfenning [Penny Market] máshol is rábeszélhető volt pl az égetett cserép-fedésre, amit itt jegyzem meg, minden valamirevaló építész fölösleges giccsnek tart. Más tészta, hogy én mirevaló-nak tartom az ilyen "építész"-eket.

@vészmadár (pica pica): ennek igazán örülök, mármint a megalakult urbánus tagozatnak:)
a legyes ajándék nagyon jó

=prtsmvszt

a csepeli nagygyárban is akad egy-két jófej cégtulaj, akik az üzemet képesek kisméretű vörös téglával kirakni és lemondanak a költségkímélő "borítsuk könnyűfém szerkezettel az omladozó csarnokot" megoldásról.
sőt akad olyan is, aki parkosít, fát ültet...
főleg az egykori bicikligyár (jelenleg is schwinn csepel - de olyan szarul hegesztenek, hogy inkább letagadom, hogy MÉG csepeli :) területén.

@vészmadár (pica pica): megpróbálom egyben a választ a felvetéseidre.

Nem vagyok elvakult környezetvédő, sőt, nem rokonszenvezem velük.
Naturális anyagok: amikor eljön az idejük, könnyebben visszaforgathatók a természet rendjébe. Ennyi.

A virágokat én sem szoktam levágni, kimegyek a kertbe és ott gyönyörködöm bennük. Ezt nagyanyámtól és édesanyámtól tanultam.

Hosszabb mise, a ki kell-e vágni a fákat az adótorony miatt.

Lefogadom, ha most egy fémtornyot raktam volna ide, lenne az olvasók között olyan, aki felhánytorgatná, mit keres egy erdős, natúrparki terveket dédelgető vidéken az a sok vas.

A táj arculatába, hangulatába tökéletesen bele illik a fa torony.

Erdőgazdálkodásról beszélünk, nem l'art pour l'art környezetvédelemről. Ez azt jelenti, hogy van fakitermelés, és telepítés. A kárpótlás idején sajnos, az erdők "magánosítása" hatalmas károkat okozott. Nem a toronyhoz, tornyokhoz kivágott fákat kell siratni, hanem azokat, amiket az erőművek fűtéséhez hordanak innen telente, azért, hogy legyen villamos, vagy hőenergia.
Ugyan telepítenek csemetéket, de gyanítom nincs meg az egyenleg. Mellesleg, a télen kivágott akácos már egész szép nagyra nőtt.

A Bakonyaljának nincs oka szégyenkezésre, ha a környezetvédelemről van szó. Iskolákban, közintézményekben működnek napkollektorok. Bakonyszombathely nagy lépésekkel halad az ökofalu cím felé. Biokazán, napkollektor, a közvilágításban ledes lámpák stb.
bakonyalja.hu/bakonyalja/bakonyalja.news.page?nodeid=1775
Etén, egy viking kályhaépítési technika segít környezetet védeni, és spórolni.
bakonyalja.hu/bakonyalja/bakonyalja.news.page?nodeid=1374

Most hoztak létre egy konzorciumot egy fűtőmű megépítésére, amiben az itt termesztett energiafű, kukoricaszár, szalma ég majd el. A keletkező energiára már megvan a vevő, és a lakosság is érdeklődik.

Egyébként mi magunk is sok fát ültettünk, amióta itt vagyunk. A tavasszal végleges helyére került kb. 80 fenyő, de még legalább 120 vár kiültetésre.

@Dupla: ismered a mondást, a hír szent, a vélemény szabad :)

Szerintem, amint fentebb vészmadárnak kifejtettem, nem a fatorony a luxus, hanem az erőművek fával való fűtése. Nem hulladékkal, gallyal, hanem szálfákkal. Régen törvény védte az erdőt, ma legfeljebb a tulajdonos jó érzése.

@tartalmas: üdv kedves tartalmas :)

Jó hallani, hogy Csepelen is fontos a zöld terület.

Erről jut eszembe, a múltkor láttam egy filmet, hogyan készült a Central Park. Hihetetlen emberi teljesítmény.

@Milfajt Ferkó: most hadd ne fejtsem ki hosszan, a napkollektorok és napelemek pillanatnyilag mire elegendőek vagy sem, csak két puszta szám:

a ma meglévő összes napelem felülete 30 km2. ebben a számológépektől a napfarmokig minden benne van.

a szükséges mennyiség ahhz, hogy az energiaigény NÖVEKEDÉSÉT csak ezzel kompenzáljuk (villamosenergi-termelés ugye): 220.000 km2.

a bioerőművek remekek, csak gondolj abba bele, HOL, minek a helyén termeszted az energiafüvet, repcét, kukoricát?

Egyébként létezik teljesen korrekt megoldás Magyarország energiaproblémáira: atomenergia... ennyi. szerencsére a paksiak megkapták az engedélyt 2 új blokkra, amelyekkel összességében megduplázzák a villamosenergia-termelés kapacitását. Ez viszont jó hír

@vészmadár (pica pica): nagyon negatív vagy :)

Ezekkel a napelemekkel az érintett iskolák, intézmények kevesebb áramot, gázt fogyasztanak és bizonyítottan kevesebb költséggel állítanak elő például használati melegvizet.

Ha arra gondolsz, hogy az erdők helyén, akkor a Bakonyalját illetően ez nem igaz.

Itt a földek aranykorona értéke eléggé csekély. Így sok parlagon is marad. Ami ugye csak viszi a pénzt, mert évente kétszer legalább a gazt le kell vágni rajta. (Ablakon kidobott pénz az üzemanyag, gépkopás, idő stb.) Ha az említett fűtőmű vevő az energiafűre, már pedig az, akkor már nem marad parlagon ez a föld.

A néhány hektáros földön gazdálkodó, ha búzát, kukoricát, rozsot, árpát termeszt (ezek itt a leggyakoribbak) kiszolgáltatott a felvásárlónak. Nem éri meg neki szárítóra hordani, és tárolni a termést. (Nincs is neki hol.) Elmondásuk szerint, szívesen termesztenék az energiafüvet a gabona helyett.

Hát... szkeptikus vagyok, de azért sok sikert kívánok. Energiafűről már olvastam valahol, és ott arról volt szó, hogy valaki már megpróbálta, és becsődölt vele.
Az viszont egy másik kérdés, hogy van valami, ami nagyon nem fér a fejembe: Legtöbben azzal vannak elfoglalva, hogy a növekvő energiaigényt kielégítsék valahogy, elég sokan foglalkoznak azzal is, hogy az energiafelhasználást csökkentsék, divatos dolog az újrahasznosítás is.

Kisemberektől a kormányokon és a nagy cégmammutokon át egészen a nemzetközi szervezetekig, sőt a vallási vezetőkig mindenki foglalkozik ezekkel a gondokkal.

Szerintem viszont az összes gond gyökere a homo sapiens túlszaporodása a Föld nevű planétán. Most mondhatjátok, hogy ezzel feltaláltam a spanyolviaszt, hiszen ezzel is foglalkoznak eleget. De vajon tényleg eleget? Lehet, hogy tájékozatlan vagyok, de én csak arról hallok, hogy hogyan kellene csökkenteni a népesség további növekedését. Tudom, hogy drasztikusan hangzik, és az is, de én arról szeretnék hallani, hogy hogyan kell csökkenteni a létszámot. Ha a Földön csak egymilliárd ember élne, akkor lehet, hogy elég lenne itt mindenkinek az energia is, meg a nyersanyag is. Ha viszont tovább nő a létszám, akkor lassan az ivóvíz, és az élelmiszer is kevés lesz. Lehet itt bohóckodni mindenfélével, de amíg csak a növekedés üteméről folynak a viták, nem pedig a csökkenés üteméről, addig minden hiába.

@Milfajt Ferkó: nem szkeptikus vagyok, csak tudok számolni...

az alternatívnak mondott energiaforrások legnagyobb arányű európai felhasználója ma Németország... De még ott is: az alternatívenergia-felhasználás bővülése kisebb, mint az energiafelhasználás növekedése...

@Dupla: ez jogos, csak akkor felvetődik a kérdés: kik döntik el, melyik a felesleges hatmilliárd? és milyen alapon?

Az pedig csak hab a tortán, hogy ez manapság divat.

Ami pedig divat, az vonzza a hülyeséget.

Példaként (némi gonoszsággal) pont a szénerőművekben elégetett erdőket hoznám fel. Az ugyanis úgy kezdődött, hogy valamelyik zöld társaság kitalálta, hogy a fa az megújuló energiaforrás, merthogy újranő. És valóban, csinálják néhány helyen, hogy akácbozótot 7-8 évenként tarra vágják, és bedarálják, és fűtenek vele. És ez még nekem is tetszik, bár nem tudom, hogy mennyire kíméli a környezetet. Aztán jött egy okos zöld, aki azt mondta, hogy amelyik erőmű megújuló energiahaordozóval bűvészkedik tudomisén hány százalék fölött, annak adjunk támogatást. És a szénerőművekben rájöttek, hogy a fa is elégethető, csak megfelelő arányban adagolni kell mellé a szenet is. Persze a darált akácbozót nem ég olyan jól, mint a százéves tölgyes...

Én pont azért vagyok szkeptikus, mert nem tudok számolni. gyakran még az egyenlet bizonyos elemei is hiányoznak, vagy hamisak. Ha pedig nem tudok számolni, akkor ösztönből döntök, mint a kőbaltás ember...

@Dupla: én nem is igazán vagyok híve a biomassza-erőműveknek, épp az általad is említett visszásságok miatt... ezért vagyok én atompárti

@vészmadár (pica pica):

Kegyetlen leszek, és népszerűtlen:

Első lépésként fel kellene vállalni azt, hogy egy nő se szülhessen kettőnél több gyereket.

Aztán fel kellene vállalni azt, hogy az öngyilkosság természetes dolog. Nem kellene megmenteni egyet se. Nem kellene pszichiátriára küldeni és rehabilitálni a megmentett suicideket.

Fel kellene vállalni, hogy az ember halandó, és bizonyos esetekben nem kellene makacsul ragaszkodni az élethez.

Persze ezzel nem lehetne hetek alatt lecsökkenteni az emberiség létszámát... de hosszútávon valószínüleg működne.

Tartsatok barbárnak, de szerintem az emberi élet nem érték.

@Dupla: nem tartalak barbárnak... a felismerésed nem új, aki egyszer megértette az evolúció elvét, az rájön ugyanerre... hogy a társadalom működése ellentétes a természetes kiválasztódással.