Demszky Gábornak több menyasszonya is volt, nem tudom, mennyire hivatalosan …-eljegyzés? Kiemelkedően modern, élenjáró szellemi nagyságok között? Ugyan.

Budapest vőlegényének a jógyerekújságírás egyik legédesebben jópofija szorozza föl (és emeli képzetes köbre) Demszky Gábort.

A Budapest Vőlegénye cím Budapest főváros összes polgármesterei közül egy embernek jár, járt éltében és jár holtában, örökké, esetleg még el lehet nyálaskodni pár más polgármester (tanácselnök) kapcsán szezonálisan. Hogy Kőbánya és Kispest vőlegényei voltak, akik azt a gyönyörű metróállomást vitték (ma veszélyeshulladék, utolsó másfél évtizedében képileg egy érdi szeméthányóban előtalált 1987-es Centrum-szatyorral egyenértékű építészeti emlék…) 

  Landorfejírvárnak, Szigetvárnak, vagy Egernek egy (1-1) hős kapitánya volt. Szigetvár legjógyerekebb polgi'ját sem nevezzük azért Zrínyinek, mert a számunkra cuki párt prominense. De hagyjuk most a jógyerekek egyik főeszetokjának gatyarohasztó, bár szerinte biztosan „provokatív” projekcióját. (Ez a punnyadt és ammóniákgőzös „provokáció” és „szemtelenkedés” egy kampf következménye, mondolat az alpári vidékiség antipestista támadására, miszerint az új kurzusban mindenki vidéki lesz, még a vidékfejlesztésért felelős államtitkár is. Ugye, amilyen a zaggyon’steny, ujjan a fogaggyisten. Régi vicc ez Magyarországon, ha nyomják-krachácsolok, akkor provinciális vidékibunkó vagyok, ellenben ha csak Budapestben tudok gondolkodni, akkor sem lehetek provinciális.)

Jó, fogadjuk el Demszkyt Budapest vőlegényének. Nemsoká itt a búcsú, nehéz hetei lesznek. Okos faluban amúgy is nagyjából aratás után, szüret környékén van búcsú, avagy reformáta vidékeken sokadalom [vásár, de mutatványosokkal, muzsikás bandákkal].

Számomra ez a „menyasszony” a tipikus női nemodagondolás megtestesítője. „Ha nem nézek az elefántra, nincs elefánt”. Ha begyűrkészelek valamit az ágyikóm és a falvédőm közé és  nem gondolok oda, az a nemodagondolás sikerülhet olyan jól, hogy addig, amíg a költöztetőbrigád el nem húzza az ágyikóm, eszembe se jut a sok kis miminden. „Soha ne húzd el magányos nő ágyát a faltól!”

A jógyerekektől csak A Város néven emlegetett városkonglomerátum utolsó húsz éve szinte naplózatlan maradt. Ahogyan az országé is. Nincsen ennek az elmúlt 20 évnek se Zám Tiborja, se Berkovits Györgye, és a Magyarország Felfedezése sorozat újratöltve sík és elfogult pártpropaganda. Nagyjából a közismert spanyolviaszkkutató és melegvízfölfedező megmondóembereink interpretációjában ismerheti meg egy mai 14-24 éves az elmúlt 20 év történetét. Egy 30 éves számára ugyanígy (az „ifjúság számára átdolgozva”) ismerhető meg a múlt század 80-as éveinek történelme. Ennek a napipolitikai kis (taktikai) célokkal elhazudott, de véletlenül (stratégiaiokokból)úgy maradt sztorisorozatnak   annyi köze van nagyjából ahhoz, ami megesett, mint Kívánság Tibi bácsinak a hippikorszakhoz, vagy a mai netokratív jógyerekek elhazudta hippiségnek a nagyjából a Further Busztól a Manson gyilkosságokig tartó korszakához, emerről bemessve a Párizsi és Prágai Tavaszt.

A Városnak végig jópolgármestere volt, akiről ugye vagy jót vagy semmit alapon írt a mértékadó sajtómunkásság. A Demszky-nyalásban egészen a Vőlegénnyé nyilvánításig magát elragadtató Tóta szerint 20 év alatt nem volt jobb választás –Barsiné Pataki Etelka ugye sovány és öreg volt, mert azt, hogy hozományvadász, még Dr. Kende Péter se merné kiszopni valamelyik gyűrűsujja mellett szerénkedő kútfőjéből. A Tokfalvi logikai konstrukciójában talán létezőjobboldal harmad-negyedosztájú schlecht-jét most hagynám, ha szabad. Azzal, hogy a Gagyar Zsírlap máris rohan előre és a börtönválogatottba sorolja Demszkyt , csak fokozza a jógyerekek együttérzését Bánthatlan Gáborral. Ugye, emlékszünk még az eredeti, a mai LMP-Húgyozó Kutya Párt –szerű ősSZDSZ-es attitűdre, ami repedtre nevette volna magát a tanácselnökön, aki 20 évig volt A Főváros vőlegény (az akkor Népszabi definiáltságában…) Ide züllött le egy

liberális, hogy a kihúzott időre mint érdemre, a 300 [tanács]ülésre, mint érdemre hivatkozik. Ne felejtsük, hogy a koalázásban ezen tanácsülések jórésze pornográf bohóctréfa volt, de annak is Húgyozó Kutya pártprogramba való favicc burleszk. Egynapos képviselőnő meg ilyesmik, obstrukciók, az "ellenzék" nevetséges vergődései, tocsikolások, hunwald-hunnemvót [ami ebben nagyon le van púderelve, az az, amit A Régi Zsidó Pest-tel műveltek és derék izráeli üzletemberek is!] , bezzeg a [vidéki]fiúkabányában.

Nos, ez a menyasszony a múlt század 50-es éveiben (akkor kényszerűen: 1956 nyarára csődközelbe jutott a Magyar Népköztársaság) kialakult Púderos Lizi-ségét megtartotta, szépen ki van kenve a szája vastagon, a púderréteg szinte töretlen, a ballonkabátja menő, a fehér zokája, amíg a cipőből kilátszik, fehér -de ha levetné: megáll, mint egy csizma, a cipőalatti része fekete retkes.

Nagy-Budapest már erőszakos összekovácsolása idején ország volt az országban, a legsötétebb Rákosi korszakban is rejtekadó volt. Nem pusztán job volt élni ’Pesten (ami Buda is meg a nagyagglomeráció is, meg a Balcsi, meg a Velencei tó, meg a Göd-Pécel hobbytelekövezet, stb.)  volt élni Nagy-Budapesten, mint vidéken. Egyszerűen, ahol még lehetett valamennyire élni, az ’Pest volt az elmúlt 60 évben. A szó-táramban a tanácsmilliomos szóczikkelyben már fejtegettem ezt. Foglalkoztam többször is a reformokkal, például településrendezésből három is sújtotta ezt a Kurvaországot. Az ország ugyebár kurva, csak Púderos Liziről nem szabad csúnyát mondani. Hogy ismert példát hozzak, miféle maszekolás ment Nagy-Budapesten, ott van Bereményi Géza Eldoradója, a filmnovella, meg a film.

 Már Krúdy korában Podmaniczky Menyasszonyába kellett felköltöznie bármely művészeti ágban annak, aki menni akart valamire –az a város, a Kis (a mai, a bezzegisztáni Bécshez hasonlítható) Budapest egy sokkal nagyobb ország fővárosa volt, ráadásul az Aranykorban indultak fejlődésnek a vidéki nagyvárosaink. A faluból, ahol élek, többezer ember költözött föl Budapestre, mondhatom, a falu java emberei. Azért költöztek föl, mert a csak gúnnyal, köpve ejthető Demokráciá-ban az egész országra érvénnyel hirdetettek Budapesten másképpen értelmeződtek. Amit üldöztek vidéken, az Pestországban észre se vették.  „Én az ekét, a gépet, te a kenyeret!” –eszerint a demagóg üzleti tétel szerint tekintették és tekintik ma is. És persze, ebben a demagóg agitprop barterben mindig csak az eke, a gép ára emelkedett, a kenyér ára nem [agrárolló].

Ma is, ami szép Demszky menyasszonyában, amit mutogatnak, amiről csak az A Város-béli láthatja be, mekkora másodosztályú részekből is áll (III-IV-ed) giccs (Halászbástya, Mátyás templom, a Budai Vár), aki látta már élőben mondjuk Eger [Cheb] óvárosát. Vagy egy semmilyen turistaajánlóban nem szereplő közép-német városkát. Vagy az osztrák alp’völgységi tanyavilágot, amihez semmiféle településreform nem sújtott oda.Hoogyne, még a bauer [jólkezelt, bio, de ezért gazdagon illatozó] trágyadombjához se a sícentrum Billá-jától 50 méterre se!

 Bezzegisztánban Magyarországon sose tapasztalt, egész emberöltőn át tartó éhínségek negyedelték a lakosságot. Ism.: A Nagy Pestisjárvány (1347-80…90…) a rosszuil, az alultáplált Nyugat lakosságából félországnyi (egész grófságnyi) részeken írmagot, ha hagyott a lakosságból , a húsevő, jóltáplált magyarokat csak tizedelte.  Az alultápláltság általános volt Európa nem-magyar részein. Magyarországon a legsötétebb korszaknak az számított, ha rozskorpától volt „fekete” a kenyér.A mai Bezzegisztánban viszont nemhogy fakérget őröltek a rozsliszthez, de csontokat is, és ha az állati csontok elfogytak, a temetők csonttáraiból is vitték. Ha másban nem, zabálásban mindig élenjáró volt a magyar a bezzegisztániakhoz képest, ez az oka, hogy a magyar leszólja, semmibe veszi a parasztot, a paraszt becsmérlő szitokszóvá züllött. …

Relativistáink kandírozásában pl. a Törökmagyarország már szinte gyógykorszak és nagyjából a mai török történelemtankönyvek metszésének felel meg… Meg nem érthetem, hogy a Mátyás templom előtti lepukkant térség, a műkő, a málló mészkő neogótikus utánzat, a maltero-röneszansz mutogatásában mire lehetnek büszkék. Ami igazából érdekli a turistát, az nem a bármely bezzegisztáni nagyvárosban hátsóudvarinak számító látvány, hanem a Világörökség részét képező panoráma, a Dunai Látkép. Mondjuk, azt el tudom képzelni, hogy egy amerikai turistának (úgyis nyugdíjas már, mire lesz ideje egy európai körútra) a csupa-csupa neo-val meg eklektikával telepetyegtetett bezzegamerika után valamennyire elmegy vanderfúlnak a Halász bástya giccse…

Lizike átvezet a rothadó lucskoskáposzta szaggal (a Cif erejével!) orrbaverő lakáson a tisztaszobájába és mutogatja a vitrines rökamiéban a nippeket …

 El lehet cizellálni Lizikén, hogy fasza a ritikülje, cseszkó a blúza (1967-ben egy hungarós pasija hozta…), osztrák a rúzsa, guszti a smúza, hátmég a lejárt szavatosságú Krásznaja Moszkva felhője, ami leng mögötte, DE ám Rexona sprajjal túrbózva. („Rexona ist Schön!”) Van arannyal futtatott házú kvarcórája Lizzinek -de elfogyott a papírzsepije. A lakásajtója ablakán kovácsoltvas a rács, a Praktikerben vette -de a konyhakredencből bélylízt szopikál és pl. kedvenc műsora az EZO.TV. [powered by TV2]A másik kedvence, a Budapest TV sajnálatosan korán került át a digitális szférába.

A legröhejesebbnek a Nagy Sárga Villamos proccát érzem. Ezt is a „vőlegény”-étől kapta Lizi és még mennyi effélét! Egy legalább 30 kánikulás nappal fővő városban, Bezzegóperenciális, 22-25 fokos nyarú nagyvárosokra tervezett (ezekben tesztelt) szellőztethetetlen csak-klímás valami, ami miatt olyan keskeny sávokat kellett kialakítani, amiben egy tűzoltóautó (240 cm széles) nem fér el rendesen, főleg a tükrei vannak veszélyben, és most következik egy pompás hasonlat, egy járdán élegant lépdelő úrhölgynek a csatornabűzben könnyedén elkeveredő pukija sincsen, miért ÉLETBEVÁGÓAN fontos a teherautón a visszapillantó tükörpár. (Nem véletlen, hogy a kamionosok az élethalálharcban egymás tükrére mennek rá, a pótkocsi sarkával igyekeznek letörni az ellenfél tükrét. )

Párhuzamos világokban élünk el észbevétlen egymás mellett. Aki autóból ismeri A Várost, az Lizzit meztelen is tehát, igen, aranyere csüggeteg függőlyeivel is. Harminc éve hurcobálják be a vendégeket a Gyorsforgalmin, az isten szerelmére, ebből Demszkyé volt hány év, és mi változott abban a dzsuvában? Az Europark látványa? Hogy lebontották azt a műanyagszart? ?? De mutatok valamit, amit bármely naíva észlelhet abból a másik világból, ami a Sárga nagy –ból észrevétlen. Gyakorlott pestező sofőrök  un. taxistérképet igyekeznek szerezni , amiben nem csak az egyirányú utcák vannak nyilazva, de a BKV-busz vonalak is kunkorognak szerte. Ha pl kap egy tipikus pesti útbaigazítást „ó, egyszerű, csak a 24-es vonalán menjen el XXX-ig s balra!" (ami behajtani tilos, de ezt tömegközlekedő honnan is tudná??) észreveszi, hogy a vonal ott megtörik a szembemutató nyílnál… A teherautóközlekedéshez négy szem kell,  ebből legalább kettő a tükrök, ha letörik a tükör, lehetetlen a továbbhaladás. Ezért a BKV buszokon apró tükrök vannak és azok is odasúnyva az oldalablakhoz. Bezzeg a békávéfigyelő jógyerekblog cukipofái nem figyeltek föl erre!  Nem is tudom, honnan szerzik a buszsofőrök ezeket a tükröket, tán csináltatják valami maszekkal.. Hogy mennyire alpári-ócska taplótahó-paraszt a pesti autós, azt igazából buszból meg teherautóból látni. Pláne, aki nemzetközi'be jár. Autóból-embermagasságból alig, de teher’fülke magasából pompásan látni, mint parkol el vidékiektől nem is járt utcában 75 pestiautó 100 parkolóhelyet.

 Ez a baj, hogy Budapesten köb-a-köbözötten zűrösebb a tükörvilág, a párhuzamosvilágok egymásba/ból/ban/hoz/tól szét és össze-visszametszése, mint egy valóban jó városban, ahol, szemben Budapesttel, nem tipikus női odanemnézéssel vagy agitációspropaganda célból lehet csak azt kijelenteni, hogy tényleg jó is ott élni. Hogy jógyerekek számára kikezdhetetlen példát hozzak: Kertész Imre jóvárosa Berlin (szembenvs. Budapesttel) Márpedig Kelet-Berlinben voltak lepukkadt részek, a csatornák menti iparterület pl. a Sonnen allee melléke, stb.

Igen, igaza van Lizikének, másnak is vannak az öltözetében titkos, sprével lefújt szégyellnivaló szennyfoltok, pecsétek. Mással is előfordul egy jólsikerült buli után, hogy más télikabátjának a zsebébe mond bele egy vastagabb hrapcíííí-t az elfogyasztott körömlakkok és pözsi-pezsi hatására, az aranyból is csurranhat mellé…

Budapesten nem jobb élni, csak esetleg , helyenkint, bizonyos foltjaiban könnyebb. Az ember még a patkánynál is alkalmazkodóbb, és ha nem lát (él meg) ellenkezőt, nincsen is mit belátnia. Az a gyanúm, hogy a külföldre utazó magyar turisták több mint 75%-át adó Nagy-Budapest népe nem fizet be olyan bezzegisztáni városok látogatására, mint Berlin. Bécsben jár ugyan… de nem lát. Nem vesz észre olyan alapvető különbségeket, amik Bécs közlekedésszervezésében mutathatóak ki. Ausztriában horrorisztikusan hatna csak viccelődni is egy Budapest-szerű Béccsel, tehát amiben benne van Wien-Neudrof Mödling és Deutsch-Wagram is.  Magyarországon, ha szimfonikus zenészként Debrecenben játszom, el vagyok kapálva, ha Bezzegausztriában Salzburgban vagy Graz-ban, akkor nem.

…de pl. más városok is vannak majdnem olyan liberálisak, mint Demszky Menyasszonya, mégis van hová szarnia a megengedett/tűrt kategóriába tartozó elesettjeinek, ha rájuk jön a szükség. Büszkélkedünk Demszky Menyasszonyának kirakattúrisztikus szépségfoltjaival, de az a nyomorult turista egy szükségét végző vadállat (pl. őzike, nyuszika, mozog, güzü, cickány, pocok) kétségbeesettségével inal át valami vendéglátóiparinak álcázott markecoló egységen a toilette felé… Alig van maradt közszolgálati illemhely Demszky Menyasszonyában illetve A Vőlegény dicsőséges húsz éve alatt (ugye, minden kérő csak a javait akarta volna A Menyasszonynak, csak a FŐKEFÉ-t hűbérében tartó Demszky nem, ugye? Ugye?) … szóval A  Jegyesség húsz éve alatt a Boldog Reformkommunista Érában is már lepukkantnak számító illemhelyek tizedelődtek meg úgy, hogy 10%-uk se maradt meg. Az egyik gagyitévé lecsapott egy ilyenre, amit az illegális árusok zugraktárnak használtak. Na-oszt? Mennyivel is volt ez antihygiénésebb, mint a lerohadt újpesti strandon sutyiban működött zugvágóhíd? Ne vegyem észre Újpesten, hogy 20 év alatt még inkább romlott lepukkant vidékikisváros jellege, hanem azt lássam meg, hogy milyen Obi meg mittomén nagyáruház épült. A Kiss Ernő utcának egy 320 méteres részére, annak egyik oldalára (A Szent Imre' felé) koncentráljak, az csalja el a tekintetem. Púderos Lizzi is így tekint a ritikülcsijére. Arra már nem, hogy egy milyenszagú fél titokzokni is van belegyűrve…

 Szünet: vitázom barátaimmal, példamutatóan jógondolkodású jókislány-jókisfiú-jógyerekekkel, oktatnak engemDemszky menyasszonyából kifelé úgy, hogy az életben nem látták a Balkán utcát, de még tán a Kőrösi-Csomát se, pl nem autóznak és soha nem harcoltak még az Éles saroknál, a Jászberényi úton a Pesti út által kifelé péntek délben.  Nem látták még a Maglódi utat tán térképen se, nem kerültek erdőt se az Egér úton, se a Zománc vagy a Szeszgyár utcában. Fogalmuk sincsen pl, hogy a Konglomerátumban, amit A Város -nak hazudgálunk össze jó vagy rosszakaratból, a budai autós nemegyenlő a pesti autóssal. Ami budán úri és bezzegisztáni gesztus, az Kőbányán balfaszság és vidékies (paraszt) bambaság... A kispesti autós ügyes, ez meg is látszik a Méta utca dugóján... (Autósszociológiai magyarázata talán az a különbségnek az, hogy a budai autós negyedik generációja autós, a pestinek meg sokszor csak a második-ja...)

Hogy jó vagy jobb Budapesten élni, mint vidéken, pláne falvakban, ha az orbánista -ostobista vidékizmusra adott mondolat jogosságától (ez nemlesz nehéz!) eltekintek, inkább baj ez: a helyzet mexikanizálódására utal.  Innen már le is bukik Tóta a demagóg szillogizmusával. Miért-is miért is jó nekünk, ha egy Spiró György Feleségversenyéből kikarikaturizált csürhe szerint is jobb Pesten élni?

Vagyis még poharat rázni, koldulni, gyűjtögetni is jobb a Pár.Káp (& pir.burg.) Medence Mexikó City-jében, mint vidéken ingázni Lyukmagyarorszából Pestország legkülsőbb részeibe napi 3 órát egy 11 órás munkaidőre fizetett minimálbérért. Általában e’ kurvaország húsz éve története arról is szól, talán ennyi volt a vak a „kapitalizmus”-unkban, hogy olcsóbb az alulról ugyan „libérijálissan” bontogatott, de azért felülről szép nagy apparátussal pöffeszkedő Államnak segélyen tartania a pólettárjátussát, mint fal munkahelyeken látszatmunkákban foglalkoztatni. (Később rádübörögtek a póletárképzés morális káraira és mégis lett látszatfoglalkoztatás: a „közhasznú munka” pl.)

Rákosi alatt az ország vidéki krémje gondolta úgy, hogy jobb meg könnyebb Pestországban élni („Ócsa-picsa egyremegy, Pest az mind!”). Máma meg leginkább Lyukmagyarország póletárjátussa. 

Utaltam arra, hogy már Rákosi alatt sem úgy érvényesültek a törvények-szabályok-rendeletek, de még az alkotmány sem Budapesten, mint vidéken. Csak A Város vezetése dönthet az Energiaahivatal megkérdezése nélkül a távhő áráról. A [gyakorlati]jogi diszkrimináéció A Város és Lyukmagyarország között semmit nem változott az elmúlt húsz év Magyarországán.

Vidéken jobban szem előtt van az ember. Ott mindenki ismeri a hajléktalannak látszó személy előtörténetét –ha fölmegy Pestre, akkor persze és ott nem. Bezzegisztánban nem szájjal csinálják a liberalizmust, nem annyiban merül ki, a képmutató, aljas laissez faire -ben, ami a pestista álliberalizmust… vagy legyek enyhe az anyagozásba most már bele is soványodó távozó vőlegénnyel… naív-jószándékú képzetes libérjálizmusst jellemzi. A felszínen, itt-ott, a tessék lássék kedvére. Imígyen alakulhatott ki, hogy jobb fölmenni elesett-nek A Városba, mint Lyukmagyarországban a leszakadórétegekben tengődni. (Foglalkoztam már többször is azzal, Bezzegisztán hogyan viszonyul a cigánykérdéshez… az olaszok kissé Demszkysen, de bezzeg Szarkozi úr! De az elmúlt 20 év Bezzeg Franciaországa is. 200000 cigány él olyan körülmények között, amit a mi szájjalcsinálóink, legalábbis bekapcsolt kamerák és mikrofonok előtt „nem tűrnének”. .

Púderos Lizi soha nem fogja látni magát egészen az ő „belga” tükörében, amit az ecserin vett 1977-ben 300-ért. Nem csak azért, mert ez a tükör vak meg foltos, hanem főleg azért, mert már nincsen is. Budapestről bárhol, nem csak a blogoszférában, budapestinek rosszat nem szólhatok. Budapest az minőségjelző. Abony jobb, mint Tószeg, nem azért, mert Szolnoktól messzebb van, hanem azért mert abban a megyében, ami már szinte pest, vagyis a nevében az is, Pest megye.  Ha vidék, akkor szalacsiság és nyomjákkrachács, de az ügyes pesti kispolgárt, ha figuráznám, vidéki tahó vagyok. Az ostobista vidékizmusban a pesti minden rossznak az eredője, az azonban, ha a budapesti dugók keletkezését a vidéki autósokra fogjuk nem lokálpakrijótta elfogultság, ááá, hogyisse....

Az országnak se nincsen tüköre… Kurvaországnak hogy lenne? Budapest vőlegénye –de, majd Budapest Stricijei fognak tükröt tartani a leamortizált kurvának. Egy nyóckeres csicsákó, ha kiöregszik a szakmából, az utolsó nagyértékű kurvájánál be is tartja, amit a többi 50-nek csak igért, megcsinálja a zőccségbótot. Csakhogy Budapest Stricijei a vőlegény emberei voltak (külön köszöntjük a sajtómunkásság élenjáró dolgozóit!), deee, majd ők tesznek föl poenvideókat Index Anya pöcsére pörsenésnek, nem?  

Még Bezzegisztánban se nincsen ennyi jógyerek megmondóember, hivatásos és persze jólfizetett, mint nálunk. Vannak korszerű eszközök, egy kamerát jóformán mindenhová bele lehet dugni. Vannak fekalofil blogok, amik semmi mást nem fotóznak, mint Lizike szennyesének titkait. Az idei év egyik eredménye, hogy Lizzike szara, ha még a Mindenhatooo Google Earth-ön barnállik is lefelé a Dráva utca magasságából a Margit-sziget csücske mellett lefelé, a valóságban már nem ömöl a Rákos patak emléknevű kloákából, vagyis igen, csak szűrten. Nnnna.. csak sikerült mutatnom egy előre-lépését Lizikének. A Suez Scania bulija viszont már nem annyira sztori a jógyerekújságíróknak, pedig ez is a valóban igen drága vőlegény egyik cucca ám! (A vőlegény a vevőlegényből rövidült –köszönöm a tapsot, a kaczajt…)

Az a baj, hogyviszont sok-soklépést meg hátra, meg -és eltántorodik Lizi. Neki is Oszkó-pupillái vannak már, mint a vőlegényének. Kora szerint akár hályogos is. Már sokkal kevesebb is megárt neki. A pia mellé anyagozik is. (Sőt, hát a jógyerekség powereli is az anyagozást…)

Demszky Menyasszonyának elvakult hívei azzal vádolják azt, aki rá merne mutatni lekufircolt cipője sarkára, hogy jellegzetesen matulista fikaista (á Subba Summárum, hejh!) szúszparkiánus módon csak olyasmit lát meg, mint a szoknyája üleprésze közepén a rozsdafoltnak látszó pecsét. Amikor most vett a plázában a bizsuárusnál egy micsoda fukszot!  Holott a fuksz arany, ez meg csak bizsu, annak is gagyi. A régi, aranykori Kis-Budapest az eklektika városa is volt, ilyen maradt Púderos Lizivé züllésében is, van neki ám újrahasznosított szemétből is divatékszere meg rucija a józsefvárosi piacon vásárolt nyélon tüllös blúzához édybabbán megy…

A „Vőlegény” nem csak elvett, de adott is menyasszonyának. Pl. amit Bezzegisztán nyújtott a magyar közlekedésfejlesztésre, annak a zömét a IV-es metrónak nevezett … mire is? Idemásoljam a legkeletibb bezzegisztáni főváros metróvonalainak séma-térképét? (Igen, igen, jógyerekek, peeersze, a IV-es metró sikertelenségéről is a vidéki szőlőbányász hozományvadászok tehetnek, perszeee…) El tudjuk képzelni, mi lenne akkor, ha netán egy jógyerekeknek nemmegfelelő (az oldalt nem merném használni…) polgármester bábáskodta volna ezt össze A Menyasszonyán? Mi lett volna, ha a választási matek a numerikusan egyébként győztes MSZP fölé nem trükközi a FIDESZT 1998-ban, ki lenne a 20 év nyuszija a bűnbakjai mellé??

Úgy tűnhet, hogy Demszkyt, akit max. Budapest strigó-jának mernék fölszorozni, ha még jógyerek lehetnék, akkor is, szóval úgy tűnhet, útálom Bánthatatlan Gábort. Nem, dehogy, sőt, így még rosszabb, hogy szívem szerint kedvelem. Rokonszenves.  Aki ismer igazi striciket, az tudja, hogy milyen édes, mókás jópofik is tudnak lenni. Szakmai alap ez náluk, hentesképpel nem lehet civil kiscsajokat melóba fogni. Tőlem oszt úgy hagyhatta rohadni le A Várost, ahogy jólesett neki meg az udvartartásának és nyalnokainak. Ugye, egy Lizi álmai nem lehetnek délibábosak, délibáb csak vidéken lehetséges. A IV-es metró egyébként és különben a magyar délibábosság egyik Csimborasszó-ja. Úszik, úszik a képe a mindig távolodó messzeségben, amibe meg hasraesünk, egyre gagyibb. Csonka-bonkán maradva is ezermilliárdba [1.000.000.000.000 Ft] kerül, de mint Lizi is a devizaahitelből vett Matiz-ára, ami 4,2 millába fog kerülni, mire 1,2 millát se ér, még mindig 500 milliárdos beruházásként tárgyalnak róla.

Mi szép emlékem van a vőlegény ügyes húzásaiból? A Semmi-ben, a pusztán, ahol Lizit kulturálatlan alpáritahó módon (ez ugyanaz, mint a matulista fikaizmus, csak vidéki TEHÁT rosszgyerekes…)  leböskézik. Demszky számára egy pillanatnyi PR-esemény volt, meghívta az első Budapesti Búcsúra a Cseh-és Szlovák Köztársaság kormánybiztosát, bizonyos Frank Zappát, meg van neki egy VW Typ3 Variantja (rohad valahol leadott rendszámmal), ezzel nálam megszerezte a maximális jópontot, Isten Önnel, a Magyar Liberálisok Örök Büszkeségével, tőlem osztán lehet Oszkó-pupillája, beszélhet anyag-tól iszaposan, bánom én, jó csávó volt, száz évig éljen. Ne bántsák, ne számoltassák el, lényegében ártatlan ő -bár több mint komikus el, bocsjav, végigjátszani Tóta nyalakodásval, hogy ugye ez a „vőlegény” el is hagyta a menyasszonyt (egy pestinek vidék számba számítandó V. osztályú övezetbe költözött ki). Viszont így meg naponta kétszer-többször oda-vissza hágni volt kénytelen útjait a például igazi terepjáró képességű Touareggel… Sajnos, sofőrrel, ez pedig olyan, mint zokniban lábat mosni… Ha valaki igazán meg akarja ismerni A Várost konglomerátumaiban, azokat az éles, métereken elkülönböző határokat, amikről csak szegény Ferge Zsuzsa néni nem tud, akkor autózzon. Vagy gyalogoljon, erre pompás terep a Fölső-Ferencvárros, néha átkelve a Nyócker cigányövezetébe (ami viszont átcsápolódik a rehab Franzstadtba, hehe).

Mentségét, egyik legnagyobbat, Demszkynek hagy én soroljam (ismételjem) megint elő. Sokmindent meg és ki tudnak magyarázni Bánthatatlan Gábornak a jógyerekek, de ezt, a szerintem leglényegesebb fölmentést rendre elfelejtik. Bármely, de bármely, még a jógyerekeknek legcukibb nem is kormány, hanem Kamarilla, Reform = Feri bandája is azon ügyködött szüntelen, hogy úgy bánjon ki (odahaza a szó-tárban egy másik böbetűset írtam volna) az önkormányzatokkal, hogy A Város (vagyis…) Demszky (személyesen is!) szívjon egy nagyot. Antalltól Gyurcsányig olyan miniszterelnökeink voltak, akik nyiltan (Antall, Horn, Orbán) vagy kripto’, de úgy ügyeskedtek keresztül rendeleteket meg törvényeket és szabály[zó]kat, hogy végül éppen A Város tudott kibújni a csapások alól és pont az ország nem-budapesti részei szívták meg, fizették meg a Demszky -és SZDSZ ellenesség árát. Többször hangoztattam már, ide is bevágom az ismétlőrészt: Az MSZP számára komoly ellenséget csak a két (2db…) liberális párt jelentett, a FIDESZ rossz álláspontot foglalt el, majd még bele is tolatott (először csak retorikában, máma már in praktice is) a meglábalhatatlan mocsárba. A FIDESZ-szel elbánni rutin mészárosmunka volt az MSZP részéről, máma már ütnie se kell, a fideszgépezet lólábai fürgébbek az öntökönrúgásban. Az azonban, ahogy az MSZP az SZDSZ-szel elbánt a mitsesejtő vezérlőértelmiseggjeink, a megmondó jógyerekek oktondi tudatlan, bááboci közreműködésével, az az emberiség egyetemes politikatörténetének egyik tanítani valóan érdemes húzás (és vonás…) sorozata. Előszöris, az SZDSZ-t sem ütnie, sem vágnia nem kellett az MSZP-nek, nyírta az magát önként, eleinte dalolva, 1994-ben pl., mint balesetes gatyát-bugyit hajította oda a vidéki tagozatát. Demszky volt az utolsó SZDSZ-es, aki pártplénum előtt, rá mert mutatni arra, hogy az MSZP valójában ki akarja nyírni az SZDSZ-t (akkor még ez hihetetlennek tűnt) és igazából melyik párt lenne a természetes szövetségese. Na, adtak gyorsan valami három hónap esélyt Demszkynek, ami persze semmire, talán még titkos tárgyalások megindítására sem volt elég.

 A két faviccpárt, amit a jógyerekek gründoltak illetve támogatnak [ezutóbbi a Húgyozó Kutya Párt] már csak bokréta Lizzi festékette raffiahaján. Amin persze vadiúj deszkás stílusú spongebob-tökfödő van, édyke.   Most ugyan döglött ari’ ori’ként nem szabad említenünk sem az MSZP-t, de az LMP-től a maximális rózsás reményekben elvárható legtöbb lenne, ha az SZDSZ lerongyolt elveit reloaded / remixed valahogy képes lenne előcibálni… 

Demszky Menyasszonya egykor talán még/majd akár szépségesnek is látható ragyásnagy retkes valaga alól…