„Igazi férfi nem hord pizsamát!” Ezt a mondatot a fiamtól hallottam, amikor– egy kisebb műtét előtt- megpróbáltam rávenni az általam megfelelőnek tartott kórházi öltözék megvásárlására. Ugyan mit hord egy „igazi férfi”, pár csepp Armanit?- gondoltam bosszankodva. Majd elindultunk vásárolni a tőlünk gyalogszerrel néhány percre lévő plázába.

 Fülledt meleg volt, jól esett végre a légkondicionált térben kicsit megpihenni. Ám elpilledésről szó sem lehetett, nyári vásárt tartottak. Nem győztük a fejünket kapkodni. A színes táblák 50- 70%-os engedményt ígértek. Az üzletek csábítóan kínálták változó minőségű árujukat.
Először megpróbáltam tudatos vásárló módjára tájékozódni, és csak arra koncentrálni, amiért jöttem, mégiscsak valami kórházba való göncöt szerezni szívem egyetlen magzatának, noha ő már jelezte, ez nem lehet holmi közönséges, ágyban hordható holmi. De elragadott minket az érzékekre ható színes kavalkád. Vad színorgia csábított az egyik férfi divatáruboltba, keleti stílusú ruhadarabok kínálták magukat egy másikban.
Végül néhány csinos darabbal (amit könnyen nélkülözni tudott volna) gyarapodott gyermekem ruhatára. Persze meg kellett állnunk egy marcipánárus, majd egy fagylaltos mellett is, hogy kipihenjük fáradalmainkat. Shoppingolni jó, már ha az embernek van fölös pénze, így egy haszontalanul eltöltött délutánt követően elégedetten tértünk haza.
Otthon jobban szemügyre vettem a megvásárolt pólókat, amelyekről korábban úgy véltem egy pizsama felső részét talán helyettesíthetik. Amikor az egyik címkéjét alaposabban megnéztem, elállt a lélegzetem. A felirat, amely a ruhadarabon több helyen is ismétlődött, a következő volt.: „De Puta Madre”. Régen tanultam már olaszul, a szöveg amúgy spanyolnak tűnt, de a jelentése felől nem voltak kétségeim: egy káromkodást olvashattam idegen nyelven a fiam pólójába írva. (Magyarul: „a k….anyád”.) Nosza leültem az internet elé, és kiderült, hogy egy megtért kolumbiai drogkereskedő Rómában gyártott holmiját tartom a kezemben. A káromkodást pedig a cég szerint nem kell szó szerint venni, „csak egy életérzés” kifejezése.
Kissé megütődve gondoltam végig. Hogy is van ez? Kinek a k….anyukáját? A fiamét, aki hordani fogja? Az enyémet? Netán a gyártóét? Mindenesetre érdekes életérzés lehet, amit ilyen módon fejeznek ki. A gyereket talán jobb lesz valami szelídebb stílusú pólóval kórházba küldeni, mert ha netán az orvos vagy a nővérkék megértik az új stílusból áradó életérzést, még ők is félreérthetik…
Többször találkoztam már pólókon különböző durva angol kifejezésekkel, talán nem kellett volna most sem meglepődnöm, nincs új a nap alatt. De talán manapság az idegen nyelvek ismerete elég széles körben elterjedt ahhoz, hogy többségünk szembesüljön e szavak, kifejezések tényleges jelentésével. Vajon akkor is bátran kimennénk az utcára, ha ékes magyar nyelven a szövegek fordítása szintén szerepelne a ruházatunkon?
Én azért semmi jónak elrontója nem vagyok, hadd hordja az én drágám az új szerzeményét, éljenek a divathóbortok, a tiltásnak úgysem lenne értelme.
Igazi férfi tehát nem hord pizsamát, divatosan öltözik, ha van rá pénze (vagy a szüleinek), lehetőleg kevés idegen nyelvet ismer, és trendi cuccokat hord: „De Puta Madre”!