Mint az közismert (De a keze, Safranek? Abban volt a borotva.), a ketonok oxo- vagy másnéven keto- funkciós csoportot tartalmazó vegyületek. Transzparens vegyületük az aceton, mely a hagyományos körömlakklemosók fő összetevője volt, míg az izopropil-alkohol - köszönhetően a csábos kis lánykacsókat némiképp jobban kímélő természetének - végleg nyugállományba nem helyezte azt. A klasszikus nevezéktan szerint az egyszerű ketonok elnevezése a C=O csoporthoz kapcsolódó ligandumok felsorolásával történik, azok szoros alfabetikus sorrendjében természetesen.
Eddig gondolom minden világos is. Mikor tehát kisvárosod egyik parkjában éjnek évadján két lánnyal iszogatva lekerül az a kis feszes felső, s mire észbe kapnál, fejed már jázminillatú combok közt motoz, s tevékenységeddel korántsem vagy egymagad, akkor elgondolkodsz azon, mi a falhozvert karimás lótüdőért nem jó az a szigorú és egzakt kémiai elnevezés, hogy 4-metil-2-hexanon? Feszes, barnára sült hasfalat cirógatsz, ajkaid közt gyöngyöt harmatoz valami aprókat sikongató élvezet, s miközben esküdni mernél, hogy az a másik lány épp a fenekedbe harap, némiképp lenyűgözve állsz a IUPAC gondosan kidolgozott rendszere előtt. Aki csak kicsit is járatos a szerves vegyületek világában (jesszus, ezt mind a szájával csinálta?), azt nem hagyja érintetlenül a probléma.
Mert mit is fejez ki az egyszerű izopentil-metil-keton név? A C=O csoport szénatomján két kötési hely van még, nyilvánvaló tehát, hogy az egyik, ehhez kapcsolódó szerves gyök a metil (CH3). Tiszta és világos, akár csak a bizonyosság, hogy a derekadra kulcsolódó, csizmás lábak, legyenek bár akár 40-es méretűek, nem tudják teljes mértékben kitakarni a Hold fényénél vakító fehéren az utcafrontra tekintő hátsódat.
Problémásabb lehet az izopentil-gyök precíz felrajzolása. Az izo kifejezés arra utal, nem a hagyományos, egyenes láncú propil-gyökkel van dolgunk. És itt kezdődnek a valós problémák, ugyanis a szabad propil-gyöknek legalább két elképzelhető változata van. Akárcsak az ujjakat a hátgerincen a csípőig vezető domborulatok és völgyek lassú ritmusa, úgy lüktet agyunkban a felismerés, hogy habár az izopentán csakis egyféle lehet (a 2-metil-bután és a 3-metil-bután ugyanaz a vegyület), addig az izopentil-gyök esetében már nem irreleváns, hogy a C=O csoport szabad kötőhelyéhez közvetlenül kapcsolódó szénatomon van egy metil-csoport, vagy a másik végterminánshoz közelebbi szénatomon.
Feltérdelsz, öledbe vonod azt a verejtéktől csillogó, barna testet, egy másik, hófehér kar vékony, gyönge ujjaival tarkódon motoz, fejed hátravetve a tejfehér combokat csókolod, s alig érted, ilyen bizonytalanságot miként hagyhat feloldatlanul egy kissé is lelkiismeretes kémikus. Vonaglik ágyékodban az éjszaka, levegőt is alig kapva fonod karod egy csípőre vagy derékra talán, s suttogod, hogy szeretlek, mindkettőt, ki mást, ki ne szeretné azt a másikat és azt az egyiket, kinek a szájából ne volna igaz ez a szeretlek, míg köldöködben ilyen vihar zizeg, vagy míg a pillekönnyű, karcsú testek táncában ilyen szépen összecsengő, bús alt dallam susog?
Csak az a rohadt nevezéktan, azt tudnám feledni!
